Bölcs Bagoly

Miért támogatja Magyarország a szlovákiai magyarokat?

Befolyásszerzés céljából, együttérzésből, megszokásból. Illetve, valahol mélyen a magyarországi kollektív tudattalanban létezik egyfajta bűntudat, hogy 1918-ban harc nélkül kiszolgáltatták ezeket az embereket, egy idegen, ellenséges hatalom kénye-kedvének. Ahogy a királylányokat szokták a sárkányoknak.

Szlovákia jelenleg cinikus módon bekalkulálja ezeket a Magyarországról érkező támogatásokat. Hagyja, hogy magyarországi pénzből Dél–Szlovákiában templomokat újítsanak fel, iskolákat építsenek, közvilágítást korszerűsítsenek, könyveket adjanak ki,  stb. Hiszen ez mind Szlovákiát gazdagítja, és az ezekre szánt pénzeket más régiókba tudja  átcsoportosítani.  Még a tehetséges szlovákiai magyar sportoló vagy tudós támogatása is végül Szlovákiának terem babért. Az egész olyan, mintha Magyarország a mai napig fizetne háborús jóvátételt.

A támogatások a szlovákiai magyar közösségre sincsenek feltétlenül jó hatással. Elkényelmesítik, megosztják, pazarlóvá és immunhiányossá teszik.  Amíg gurulnak a magyarországi forintok, nem fog kiderülni, hogy a szlovákiai magyar az egy életképes közösség-e, vagy csak vékony pénzcsövekre kötött haldokló.

Mire lennének jók a szlovákiai magyarok?

Számtalan hasznos dologra, ami kultúrák találkozásánál felmerül. Például a magyar cégeket segíthetnék bejutni a szláv piacokra. A szláv turisták figyelmét ráirányíthatnák Magyarországra. Részt vehetnének a művészeti, tudományos csere fellendítésében. Hozzájárulhatnának, egy egységesebb, gazdagabb és boldogabb közép-kelet európai régió megszületéséhez.

Hol élnek a szlovákiai magyarok?

Az I. világháború után Magyarország a vesztes államok közt találta magát. Büntetésként területeinek kétharmadát elcsatolták. Egy rész jutott az akkor létrejött Csehszlovákiának is. Így alakult ki egy természetellenes 400 km hosszú magyarlakta sáv a jelenlegi Magyarország teljes északi határvonalának szlovákiai oldalán.  Fontos tudatosítani, hogy a szlovákiai magyarok az új határok megrajzolása előtt soha nem éltek egy vármegyében, nem alkottak egységes régiót, azon kívül, hogy magyarok voltak, semmi közük nem volt egymáshoz.  Ez óriási különbség, mondjuk Erdéllyel összehasonlítva.     

Kérdések, amelyeket nem szabad feltenni egy szlovákiai magyarnak.

1) Szlovák vagy?

Jelenleg Magyarországon nagyon kevés a magyartól eltérő erős identitással rendelkező állampolgár. Ezért aki Magyarországon nő fel, tapasztalatilag úgy rögzül benne, hogy aki Magyarországon él, az magyar. Ezért automatikusan úgy gondolja tovább, hogy aki Lengyelországban él, az lengyel, aki Szlovákiában, az szlovák.  Csak éppen Szlovákiában jelentős számú olyan ember van, aki elsősorban magyarnak tartja magát, és jó kelet-európai szokás szerint, emiatt a választása miatt, a családját és őt magát nagy valószínűséggel nem egy inzultus érte már. Karrierek, vagyonok és életek mehetnek rá arra, hogy valaki magyarnak vallja magát.  Ezért fáj egy szlovákiai magyarnak olyannyira, ha egy anyaországi nem tud különbséget tenni az állampolgárság és a nemzetiség között. Másrészt a szlovákiai magyaroknak is be kell látniuk, nehéz elsőre bárkiről eldönteni a nemzetiségét, de kölcsönös tapintattal, minden helyzet megoldható.

2) Honnan tudsz olyan jól magyarul?

A szlovákiai magyarok családi és baráti körben is magyarul beszélnek. Továbbá Szlovákiában hozzávetőleg 750 magyar nyelvű oktatási intézmény létezik (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépek). Ezen iskolák többségében az idegen nyelveket leszámítva minden tantárgy oktatása magyar nyelven folyik. Van két hivatásos magyar színház, helyi magyar sajtó, de a magyarországi tévék és rádiók adásai is probléma nélkül foghatóak. Bár az anyanyelvhasználat lehetőségei szűkülnek (egyre kevesebb hivatalban és munkahelyen lehet használni a magyart, és előfordul, hogy közterületen is rászólnak az emberre), azért még elegendő tere van a nyelvkopás megakadályozásának.

Kik a megélhetési magyarok?

A megélhetési magyar nem feltétlenül rosszalló jelző, inkább leíró.  Szlovákiában megélhetési magyarnak azon emberek csoportját nevezik, akiknek a munkája közvetlenül kötődik a szlovákiai magyarokhoz. Egyszerűbben, ha nem lennének szlovákiai magyarok, ezek a munkahelyek nem léteznének. Ilyenek például a politikusok, tanárok, színészek, újságírók, non-profit szervezetek munkatársai.  Több sarkalatos kérdésben (áttelepülés, magyarországi támogatások) a megélhetési magyarok többsége, a személyes érintettségből kifolyólag, nem képes tárgyilagos véleményalkotásra.

Mennyien vannak most és meddig lesznek még szlovákiai magyarok?

Az utolsó, 2011-es népszámlálás adatai szerint 458 467 fő vallotta magát magyarnak. Megjósolhatatlan, hogy meddig lesznek még szlovákiai magyarok. Számuk folyamatosan csökken, ha az asszimilációs és elvándorlási tendenciák folytatódnak, akkor 100 éven belül eltűnnek. 

Folytatás hamarosan, olyan kérdésekkel, mint: Milyen a világnézete egy átlag szlovákiai magyarnak?, Miért nem olyan népszerű Felvidék, mint Erdély?, Miért nincs tömeges átköltözés Magyarországra?

Köteles Szabolcs

Szlovákiai magyarok 1. rész >>>

Ki a szlovákiai magyar?

Az, aki annak vallja magát. A legjobb finoman rákérdezni. Ugyanis egy nemzetiségileg kevert vidéken a legfurcsább identitásválfajok léteznek. Van, aki jobban beszél magyarul, mint szlovákul, de szlováknak tartja magát, és van ugyan ez fordítva is. Láthatunk romákat cigányul arról vitatkozni, hogy ki a nagyobb magyar, találkozhatunk családokkal, ahol az apa magyar, de a fia szlovák. Viszont elenyésző a Magyarországon, Ausztráliában, Amerikában, jellemző kettős identitás. Egy Magyarországon élő sváb, magyar svábnak tartja magát, de a Szlovákiában élő magyar soha nem mondaná magáról, hogy ő szlovák magyar. Szlovákiában a „magyar kérdést” a politikai pártok hatalomszerzési és elterelési célzattal évtizedek óta napirenden tartják. Ezért egy szlovákiai magyarnak naponta színt kell vallania, előbb-utóbb mindenki rákényszerül, hogy eldöntse, hova tartozik. Azért általánosságban elmondható, hogy a magát szlovákiai magyarnak valló emberek nagy többsége, magyar tannyelvű iskolába járt, a gyerekeit is oda járatja, részt vesz a helyi magyar közösség életében, esténként magyarországi tévécsatornákat (is) néz.  A szlovákiai magyarok nem élnek egységes régióban, nincs közös tájszólásuk, viseletük, szimbólumuk. Egyedül a hazátlanság érzése közös bennük. Egyaránt idegennek érzik magukat Szlovákiában és Magyarországon is.  A szlovákiai magyarok félúton járnak az asszimilálódásban: Magyarországot már nem érzik, Szlovákiát még nem érzik az otthonuknak.

Mi az asszimiláció?

Szlovákiai magyar berkekben létezik egy tabukérdés: Miért nevelje a szülő a gyerekét magyarnak, ha ezáltal nehezebb lesz a gyerek élete? Van olyan élethelyzet, amikor egyesek felteszik ezt a kérdést maguknak, és nem tudnak rá válaszolni.

Az asszimiláció olyan, mint egy gyors folyó. Néhányan kapaszkodnak egy kiálló sziklába, de egyre nehezebb ellenállni a sodrásnak. Látják, ahogy a barátaik, rokonaik sorra feladják. Akik elengedik a sziklát, azoknak már nem kell többé erőlködniük. Megkönnyebbültnek és szomorúnak gondolom őket. Ha szlovákiai magyar vagy, akkor 50% a valószínűsége, hogy az unokád, és 70%, hogy a dédunokád nem fog tudni magyarul.

Miért érzi magát hazátlannak egy szlovákiai magyar?

A szlovákiai magyar előzetes konzultáció nélkül beleszületik egy a határ szlovák oldalán élő magyar családba. Eleinte nem vesz észre semmi gyanúsat, de ahogy cseperedik, rá kell jönnie, hogy a többség egy másik, ismeretlen nyelven beszél.  Ha elmegy a közeli nagyvárosba, a helytelen ragozása, vagy a magyar akcentusa miatt kinevetik, megkergetik. A kinevetés fáj jobban. Ha, Magyarországra megy, szintén furcsán néznek rá. Mint egy idegenre. Főleg, ha hajtásit mond, jogosítvány helyett. Gyakran megjegyzik, milyen szlovákos a kiejtése.

Mi a helyes: szlovákiai magyar vagy felvidéki magyar?

Mára, mind a két megnevezés elterjedt. A szocializmus alatt, csak a csehszlovákiai magyar szókapcsolat volt forgalomban.  Az 1990-es évektől, Magyarország felől, fokozatosan terjedt (újraterjedt) a felvidéki jelző. Viszonylag lassan. Eleinte csak a jobboldali kötődésű emberek használták. Manapság a legliberálisabb körök szóhasználatában is megtalálható. Ennek ellenére még nem vált egységessé a Felvidék jelentéstartalma. Van, aki Szlovákiát érti alatta, van, aki Szlovákia magyar lakta részeit, van, aki az egykori felső-magyarországi régiót.  Azt viszont, jó, ha tudja a kedves utazó, ha egy szlovákkal hozza össze a sors, lett légyen az bármilyen toleráns is, a Felvidék szó említését, személyes sértésnek fogja tekinteni.

Kinek szurkol egy szlovákiai magyar?

A szlovákiai magyarok Magyarországnak szurkolnak. Még egy Magyarország-Szlovákia mérkőzésen is.

Köteles Szabolcs

Szlovákiai magyarok 2. rész >>>